Nem mondom, hogy nem jár egy kis macerával, de egy, marha nagy előnye volt a receptnek: hogy az egészet a 7 éves fiam készítette el. Én csak ültem és mondtam a készítési folyamatot...na jó, időnként kinyújtottam a tésztát, de tényleg ennyi. Szofika konyhájából származik a recept. Azt írja, tegyük el a kész islerkéket dobozba, hogy ott aztán puhuljanak tovább. Szerintetek eljutott a dobozig? Puhulni....már így is tök puha a házi lekvártól! :D Gondoltam elteszek belőle az adventre...hát még a holnapot sem éri meg! A fene vigye el, süthetek megint!
Tökéletes darabot nem keresni, háziasszony vagyok nem csodagasztroblogger! :)
A receptet a fene se írja le még egyszer, ha egyszer Szofika már olyan jól megfogalmazta! Sima csokoládé helyett tortabevonót használtam (az ALDI-s a kedvencem) és így is isteni! Íze a zserbó és isler között állapotra hajaz! :)
Jó lekvár-csoki ragacsozást! :)
