2013. június 5., szerda

Az egyszerű ételek napja: epres-müzlis-joghurtos finomság reggelire, sajtos-tejfölös bundáskenyér ebédre!

Igen, igen, van ilyen! Kapkodás, munka, félig üres hűtő és "jaj, csak ma ne kelljen a konyhában állni" című nap. Erősítsetek meg, ez normális ugye? :)

A reggelimet már láthattátok, nem kívántam semmi nehezet, maradt egy kis egészség. Rétegeztem egy szép pohárka aljára müzlit, rá joghurtot, arra házi csipkebogyó lekvárt (nagy kedvencem) és a tetejére néhány friss eperszemet. Isteni volt!


De jaj nekem, mire körülnéztem, már ebédidő lett. Nézzük, mi van itthon! Tojás, kenyér, sajt, tejföl. És kellemes júniusi hideg. OK, bundás kenyér jöhet! Nem kiröhögni, google keresőbe beüt: BUNDÁSKENYÉR! Na nem azért, mert ennyire tudatlan vagyok, hanem kíváncsi voltam még számos verziójára. Nem csalódtam, rengeteg féle-fajta van, édes, sós, sajttal-sonkával töltve.... A Nosalty.hu oldalán vagy százféle közül válogathattok, de a Femina.hu oldalán is találtam különlegesebbeket, katt ide!

Én egy sajtos-tejfölös bundás kenyeret készítettem, ami vetekszik a sajtos-tejfölös lángossal is akár! Atyám! Nagyon finom!

Hozzávalók:
4 tojás
7-8 szelet kenyér (én vastagabb, kocka formakenyérből készítettem -állítólag teljeskiőrlésű), ha maradt otthon szikkadt kenyér, használjuk fel erre!
a feltéthez:
tejföl
sajt (a füstölt nálunk mindig a nyerő)

A tojásokat felverjük, sózzuk és megforgatjuk benne a kenyereket (egy kicsit hagyjuk, hogy megszívja magát a kenyér). Forró olajban mindkét oldalukat halványbarnára sütjük, majd kiszedjük papírtörlővel vagy szalvétával fedett tányérra. A tetejüket megkenjük vékonyan tejföllel és jó sok sajtot reszelünk rá. Meg fogtok lepődni, akárcsak egy lángos! Hmmmm.....

Az egyszerűségben rejlenek a finomságok!


Nah, már be is szólt nekem egy 20 éves kislány, hogy ő mindig így eszi a bundás kenyeret és hogy jön ez összehasonlításban a lángoshoz? 

A válaszom: sosem voltam bundás kenyér rajongó és eddig talán kétszer ettem életemben -42 év ide vagy oda-. Ezt most kipróbáltam és nagyon ízlett. És igen, engem a lángosra emlékeztet. Lehet, hogy mást nem. Mivel ez az én blogom, egyenlőre azt osztok meg rajta, amit szeretnék és jó kedvvel teszek. Ha felnéztek, a fejlécben meg is jegyeztem, hogy NEM VAGYOK CSODA GASZTROBLOGGER. Csak egy nő, egy anya, egy háziasszony, aki időnként örömmel készít ezt meg azt. Szép napot!