Most jön a sokszoros hurrá, hogy díjat kaptam! Kedves Anikó, A Napfény illata blog szerzője küldte meg részemre. Nagyon jól esett, hogy gondolt rám. :) Bár én csak kedvtelésből bloggerkedem, szeretek írni, fotózni, jelen lenni. De ezt csendesen.
Feltörekvő, kezdő bloggerek kapják a díjat és adják tovább hasonszőrű társaiknak, hogy népszerűsítsék és elismerjék ezzel munkájukat. A díj mellé írnunk is kell magunkról és pár kedves kis kérdést feltennünk az általunk megjutalmazott társainknak. Hát lássuk.
Emberekkel találkoztam, rossz élmény született belőle. De minden rosszban van valami jó. A legjobbat hozták ki belőlem, megtaláltam azt, amit igazán szeretek. Írni. Weboldalt, blogot. Soha életemben nem foglalkoztam ilyennel, társaságban, emberek között mindig szerettem lenni, intézkedni. Megkértem hát a barátnőmmel közösen egy informatikust, hogy hozzon létre egy weboldalt. Létrehozta és 1 nap alatt tanultuk be a joomla programot hozzá, utána már ránk volt bízva, hogyan birkózunk meg a feladattal. Megbirkóztunk, lettek hirdetések, utaztunk szállodákba, bartereztünk. Olvastam a Gazdagmamit, követtem a társoldalakat, nyereményjátékokat szerveztem, a legismertebb oldalakkal tárgyaltam. Csak úgy. De egy idő után ez kevés volt, mivel folyamatosan fejlődni kell mind informatikailag, mind máshogyan. Céget fenntartani, weboldal díjait fizetni. Ekkor döntöttem úgy, hogy blogra váltok, azt ingyenesen is kezelhetem és tetszés szerint változtathatom a formáját. Így most van egy jelenleg álló Családinfó blogom kb. 4-5000 fővel és talán egy támogatóra vagy egy jelre várok, hogyan tovább. :) Ötleteim, mint a tenger.... :D
A nagy szünetben aztán -hogy ne maradjak bloggerkedés nélkül- elindítottam ezt a kis gasztroblogomat. Nem szeretem a kifejezést, mert tök egyszerű háziasszony vagyok, szeretem leírni, lefotózni, amit csinálok és megosztani másokkal, hátha örülnek, hogy finomat süthetnek-főzhetnek.
Még javában dolgoztam a nagyobb blogomon, amikor Anikó -a díj adományozója- írt nekem levelet kétségbeesve. Kezdő blogger volt és megjelentek a "jóakarói". Elkeseredett és engem kérdezett. Én pedig bátorítottam a továbbhaladásra és most tessék, már a televízióban is szerepelt! Nem is tudja, mennyire büszke vagyok rá, és saját magamnak milyen jó érzés, hogy adhattam neki valamennyit az én lelkesedésemből. :)))) A sikerét mind magának köszönheti! És rengeteg munka van benne, én ezt már mind tudom. Naphosszat online tárgyaltam, írtam, szerkesztettem.
Szóval Anikó, köszönöm a díjat, adom tovább én is a következőknek:
És jönnek a kérdések:
Nyár vagy tél?
Tengerpart vagy hegyek?
Saját szörp vagy bolti?
Nyüzsgés vagy csend?
Mi ösztönöz az írásban?
Honnan szerzel inspirációt?
A válaszokat kérlek, a facebook oldalamra írjátok! Ti, kedves olvasóim pedig gyertek és olvassátok el! Köszönöm!
