Már említettem dr. Oetkerhez fűződő viszonyomat, jóban vagyunk na...és rosszban is. Nos van ám itt nekem Palacsintás könyv is! Csuda palacsinták vannak benne, lazacos, tejszínes zöldséges, gyümölcsökkel és baconnal töltve. Az idei évben ki is fogok próbálni jó párat. De addig is egy sima palacsinta alaprecept. Hogy miért ez? Sokkal könnyebb, nem olyan zsíros, süthetjük vastagabbra is vagy óriásira. Emlékszik még valaki, hogy a Pólus Centerben anno a földszinten készítettek óriáspalacsintát? Nos ebből az alapanyagból szerintem bátran lehet. Tök mindegy, mi van, mi ezt imádjuk. És más is.....
A palacsintatésztához:
200 g búzaliszt
4 tojás
500 ml tej
1 csapott teáskanál cukor
1 csipetnyi só
50 g olvasztott vaj
A palacsintatésztához a lisztet keverőtálba szitáljuk. A tojásokat kézi habverővel összekeverjük a tejjel, cukorral és sóval. Apránként keverés mellett a liszthez adjuk, úgy, hogy csomómentes legyen (elő az elektromos habkeverőt!). Ezután belekeverjük az olvasztott vajat. A tésztát 20-30 percig a hűtőben pihentetjük. Forró serpenyőben pici olajjal az alján, hogy ne ragadjon le a tészta megsütjük a palacsintákat. Ne égessük oda, nagyon finom már enyhén sárgásan is! Sőt úgy az igazi, isteni puha marad.
A palacsintasütéshez elengedhetetlen kellék egy tökéletes bevonatú serpenyő/palacsintasütő. Ahogy sérülés, karc keletkezik rajta, leshetjük csak a tuti palacsintáinkat. Ha ESETLEG odaragadna egy-egy darab, a következő műveletet végzem: a tönkrement palacsintát egy jó irányú mozdulattal szemeteskosárra dobom, majd egy másik jó célzással repül a serpenyő a mosogatóba. Újra kiegyenesedem, elő a következő serpenyő (ha van) és teljes optimizmussal ismét munkába állok. A másodiknak már sikerülnie kell!!!! Sikerül. Remélem, nem vagyok egyedül.....
